A preklinikai biológiai fejlesztések során a főemlősöket, különösen a cynomolgus majmokat gyakran használják farmakokinetikai, farmakodinámiás, toxikokinetikai és biztonsági vizsgálatokban. Az állatok korlátozott elérhetősége, a magas vizsgálati költségek és a fejlesztési idők felgyorsítására nehezedő növekvő nyomás miatt néha megfontolandó a „kimosott majmok” újrafelhasználása egy megfelelő gyógyszer-mentes időszak után.
A biológiai gyógyszerek esetében azonban a gyógyszer kimosása nem feltétlenül jelenti az immunológiai visszaállítást. Előfordulhat, hogy egy majomnak nincs mérhető gyógyszermaradványa egy korábbi vizsgálatból, de még mindig rendelkezik kiindulási anti-gyógyszer-ellenanyag-reaktivitással. Ez a reaktivitás származhat más biológiai, immunmemóriával, keresztreaktív antitestekkel vagy természetesen előforduló antitest háttérrel való korábbi expozícióból. Ha az adagolás előtt nem azonosítják, az alapszintű ADA megzavarhatja az expozíciós, farmakológiai, biztonságossági és immunogenitási adatok értelmezését.
Ezért amikor a kimosott majmokon új preklinikai vizsgálatot vesznek fontolóra, az ADA-szűrést be kell vonni az állatok minősítési folyamatába. A cél nem az emberi immunogenitás közvetlen előrejelzése, hanem az állatkísérleti adatok megbízhatóságának és értelmezhetőségének javítása.
Miért számít az alapszintű ADA a kimosott-majmoknál?
A kimosott{0}}majmok nem mindig egyenértékűek a naiv állatokkal. Antitestekkel, fúziós fehérjékkel, módosított Fc-molekulákkal, citokinekkel, PEGilált fehérjékkel vagy más biológiai anyagokkal való korábbi expozíció olyan antitesteket indukálhat, amelyek az eredeti gyógyszer kiürülése után is fennmaradnak. Ezek az antitestek felismerhetik a közös szerkezeti elemeket egy új tesztcikkben, például Fc-régiókat, Fc-mutációkat, csuklórégiókat, linkereket, glikánokat, PEG-részeket, scaffold-doméneket vagy más módosított szekvenciákat.
Ha egy ilyen kiindulási ADA jelen van egy új vizsgálat első adagja előtt, akkor több kockázat is felmerülhet. A tesztcikk váratlanul alacsony expozíciót, gyorsabb kiürülést, lerövidült- felezési időt, csökkent farmakodinámiás választ vagy abnormális egyéni variabilitást mutathat. Egyes esetekben immunkomplexek képződhetnek, és hozzájárulhatnak az infúziós reakciókhoz, a komplement aktiválásához, a citokin felszabadulásához vagy más immunrendszerrel összefüggő jelenségekhez.
Ez komoly értelmezési kihívást jelent. Az ADA kiindulási információi nélkül nehéz lehet meghatározni, hogy egy abnormális PK, PD vagy biztonsági profil tükrözi-e a vizsgálati cikk belső tulajdonságait vagy az állat immuntörténetét.
Emiatt a kimosott{0}}majmokon végzett kiindulási ADA-szűrést preklinikai adatok-minőségi mércének kell tekinteni. Segít meghatározni, hogy az újrafelhasznált állat alkalmas-e a tervezett vizsgálatra, és hogy a kapott adatok különleges értelmezést igényelnek-e.
Ajánlott terminológia
A tudományos pontosság érdekében ebben az összefüggésben körültekintően kell használni a „-korábban létező ADA” kifejezést. Emberben a már meglévő ADA általában egy adott terápiás gyógyszerrel való érintkezés előtt jelen lévő antitestekre vonatkozik. A kimosott-majmokban az alapszintű reaktivitást a korábbi kísérleti gyógyszerexpozíció okozhatja.
A megfelelőbb kifejezések közé tartozik a „kiindulási ADA-reaktivitás”, az „-dózis előtti ADA-reaktivitás” vagy az „alapvonal anti-teszt-cikk-ellenanyag-reaktivitása”. Ezek a kifejezések nem jelentik azt, hogy az antitestek természetesen előfordulnak, és jobban tükrözik az értékelés gyakorlati célját.
Amikor az alapszintű ADA-szűrés a legfontosabb
A kiindulási ADA-szűrés különösen fontos, ha kimosott majmokat használnak kulcsfontosságú vagy értelmezési{1}}érzékeny vizsgálatokban. Ide tartoznak a GLP toxikológiai vizsgálatok, toxikokinetikai vizsgálatok, formális farmakokinetikai vizsgálatok, expozíciós -válaszértékelések, biztonsági határértékek, valamint olyan vizsgálatok, amelyekben a farmakodinámiás biomarkerek központi szerepet töltenek be a döntéshozatalban.
Nagyobb szükség van összetett vagy immunológiailag aktív szerkezetű biológiai anyagokra is, mint például bispecifikus antitestek, multispecifikus antitestek, Fc-fúziós fehérjék, immun-sejt-kötődők, citokin-alapú molekulák, PEGilált fehérjék, módosított Fc-variánsok és nem domént vagy foldozott láncot tartalmazó molekulák.
Feltáró vagy nem{0}}GLP vizsgálatok esetén a szűrési stratégia egyszerűsödhet. Azonban még a korai vizsgálatok során is be kell gyűjteni és meg kell őrizni az adagolás előtti-mintákat. Ha a későbbiekben váratlan expozíciós veszteség, gyenge farmakológiai vagy immunrendszeri{4}}lelet jelentkezik, ezek a minták támogathatják a retrospektív vizsgálatot.
Gyakorlati átvilágítási és döntési keret
Kockázat-alapú keretrendszer használható, mielőtt a kimosott-majmokat egy új biológiai vizsgálathoz rendelnénk.
Először is át kell tekinteni az állat történeti vizsgálati feljegyzéseit. A fontos információk közé tartozik az előző vizsgálati cikk, a molekuláris formátum, a dózisszint, az adagolási mód, az adagolás időtartama, az utolsó adagolás dátuma, a kiürülési időszak, a korábbi ADA-státusz, a korábbi gyógyszerexpozíciós profil, az infúziós reakciók, az immunrendszerrel kapcsolatos eredmények és a helyreállítási adatok.
Másodszor, egy adag előtti szérum- vagy plazmamintát kell venni az új vizsgálat megkezdése előtt. Azoknál az állatoknál, amelyeknél összetett előzetes expozíció vagy rövid kimosási időközök vannak, az ismételt mintavétel hasznos lehet annak megállapítására, hogy az antitest-reaktivitás stabil, csökken-e vagy ingadozó-e.
Harmadszor, a kiindulási anti-teszt-cikkreaktivitást egy alkalmas -for-célú ADA-teszt segítségével kell értékelni. A vizsgálatot nem mindig kell teljesen validálni a klinikai immunogenitási vizsgálatokhoz szükséges szinten, de alkalmasnak kell lennie az állatok kiválasztására és az adatok értelmezésére. Legalább segítenie kell megkülönböztetni a valószínű teszt-cikk--jeleket a nem specifikus háttértől.
Negyedszer, a pozitív állatokat kockázati szint szerint kell kategorizálni. Alacsony-szintű vagy határes reaktivitás elfogadható lehet bizonyos felfedező körülmények között, különösen akkor, ha az állatok kiegyensúlyozottak a csoportok között. A mérsékelt reakcióképességet óvatosan kell kezelni, és a farmakokinetikai, PD és biztonsági adatokkal együtt kell értelmezni. Erős kiindulási reaktivitás, megerősített specifitás, magas titer vagy semlegesítő potenciál általában kizárja az állatot a kulcsfontosságú vizsgálatokból vagy olyan vizsgálatokból, amelyek nagymértékben támaszkodnak az expozíciós értelmezésre.
Ötödször, az ADA kiindulási eredményeit integrálni kell a{0}}tanulmányi megfigyelésekbe. A kiindulási ADA-pozitív állatot, amely később gyors gyógyszerkiürülést, alacsony expozíciót, abnormális PD-választ vagy immunrendszerrel kapcsolatos biztonsági eredményeket mutat, másképpen kell értelmezni, mint a hasonló megfigyeléseket mutató kiindulási-negatív állatokat.
Az eredmények felhasználása a tanulmánytervezésben
Az alapszintű ADA-szűrést nem szabad egyszerű igen-vagy-nem gyakorlatként kezelni. Értéke a jobb állatkiválasztás, csoportbeosztás és adatértelmezés támogatásában rejlik.
A kulcsfontosságú GLP toxikológiához vagy kulcshozTK tanulmányok, az erős kiindulási ADA-reaktivitású állatokat általában kerülni kell. Ha kimosott majmokat kell használni, az indoklást tudományosan kell alátámasztani, és az ADA alapállapotát egyértelműen dokumentálni kell a vizsgálati fájlban és a zárójelentésben.
A feltáró PK/PD vizsgálatokhoz alacsony-kockázatú állatok használhatók, míg a közepes-kockázatú állatok tartalékként tarthatók fenn, vagy csoportok között egyenletesen oszthatók el. A nagy-kockázatú állatokat nem szabad kritikus dózisú csoportokba sorolni, kivéve, ha a vizsgálatot kifejezetten az ADA kiindulási hatásának értékelésére tervezték.
A majmokat rendszeresen újrahasznosító szervezetek számára erősen ajánlott egy belső állati immunológiai adatbázis. Ennek az adatbázisnak rögzítenie kell az egyes állatok korábbi biológiai expozícióját, az ADA előzményeit, a kimosódási intervallumot, az új vizsgálati cikkekkel szembeni kiindulási reaktivitást, a PK-t.viselkedés, biztonsági megfigyelések és az újrafelhasználás eredményei. Idővel az ilyen adatok több bizonyítékon{1}} alapuló állatkiválasztást támogathatnak, és csökkenthetik a preklinikai vizsgálatok értelmezésének bizonytalanságát.
Főbb korlátok
A kimosott majmokban végzett kiindulási ADA-szűrésnek egyértelmű értéke{0}}van, de vannak korlátai. A majom ADA eredményei nem használhatók fel a humán immunogenitási kockázatértékelés közvetlen helyettesítésére. Az immuntörténetben, az antitest-repertoárban, az Fc-receptor biológiájában, a komplementaktivitásban és a környezeti expozícióban tapasztalható fajok közötti különbségek korlátozzák a közvetlen transzlációt az emberre.
Ezenkívül az alapszintű ADA-pozitivitás nem mindig jelenti azt, hogy az állat alkalmatlan. Egyes alacsony-szintű vagy nem-semlegesítő jelek korlátozott hatással lehetnek a vizsgálat végpontjaira. Ezzel szemben a negatív kiindulási eredmény nem zárja ki teljesen a vizsgálat során fellépő ADA kezelésének lehetőségét.
A vizsgálat formátuma, a reagens minősége, a vágási pont stratégia, a gyógyszer tolerancia, a célinterferencia és a mátrixhatások szintén befolyásolhatják az eredményeket. Emiatt az ADA kiindulási adatait mindig együtt kell értelmezni a gyógyszerkoncentrációval, a farmakodinámiás válaszreakciókkal, a klinikai megfigyelésekkel, a citokinekkel, a komplement markerekkel, a patológiai leletekkel és az állat korábbi anamnézisével.
Következtetés
Kimosott{0}}majmok alkalmazása a preklinikai biológiai vizsgálatokban tudományosan és etikailag ésszerű lehet, ha megfelelően ellenőrizzük az állattörténetet, a gyógyszerkiürülést és az immunológiai hátteret. A gyógyszeres kimosás azonban önmagában nem elegendő. A biológiai szerek esetében az ADA alapreaktivitása fennmaradhat, és befolyásolhatja az expozíciót, a farmakológiát, a biztonsági jeleket és az immunogenitás értelmezését.
A célnak-megfelelő-az alapszintű ADA-szűrési stratégia gyakorlati módszert kínál a kimosott-majmok minősítésére az újrafelhasználás előtt. Segít azonosítani a nagy-kockázatú állatokat, támogatja a kiegyensúlyozott csoportbeosztást, javítja az adatok értelmezését, és csökkenti a félrevezető PK, PD vagy biztonsági következtetések lehetőségét.
A legmegfelelőbb megközelítés az, ha nem utasítunk el minden kimosott-majmot, hanem egy strukturált, bizonyítékokon{1}} alapuló kockázati keretrendszerben alkalmazzuk őket. A kiindulási ADA-szűrésnek ezért a standard elő-vizsgálati értékelés részévé kell válnia, amikor a kimosott-majmokat figyelembe veszik a biológiai szerek fejlesztése során.
GYIK
K: Mik a kimosott-(nem naiv) majmok a preklinikai vizsgálatok során?
V: A kimosott-(nem naiv) majmok olyan állatok, amelyeket korábban egy másik vizsgálatban használtak, és később megfelelő felépülést vagy gyógyszer{1}}mentes időszakot követően újrafelhasználásra gondoltak. Bár a korábbi gyógyszer már nem mutatható ki, az állatnak még mindig van immunmemóriája vagy maradék antitestreaktivitása.
K: Miért fontos az alapszintű ADA-szűrés a kimosott{0}}majmok újrafelhasználása előtt?
V: A kiindulási ADA megkötheti az új tesztcikkeket az adagolás megkezdése előtt. Ez befolyásolhatja a gyógyszerexpozíciót, a kiürülést, a farmakodinámiás választ, a biztonsági eredményeket és az immunogenitás értelmezését. A szűrés segít meghatározni, hogy az állat alkalmas-e a vizsgálatra.
K: Ki kell-e zárni az összes kiindulási ADA{0}}pozitív majmot?
V: Nem. A kizárás az erősségtől, a specifikusságtól, a titertől, a semlegesítő potenciáltól, a vizsgálat céljától és az adatok értelmezésére gyakorolt várható hatástól függ. Az erős vagy megerősített kiindulási ADA-pozitív állatokat általában kerülni kell a kulcsfontosságú vizsgálatok során, míg az alacsony-szintű jelek kezelhetők lehetnek a feltáró vizsgálatok során.
K: Megjósolhatja-e a majmok kiindulási ADA-szűrése az emberi immunogenitást?
V: Nem. Nem használható a humán immunogenitás közvetlen előrejelzőjeként. Fő célja a preklinikai állatokkal kapcsolatos adatok minőségének és értelmezhetőségének javítása.
